BÍZZUNK AZ IRGALMASSÁGBAN! BIZALOM AZ IRGALMAS ISTENBEN II. ORSZÁGOS KONFERENCIA
Fotók
A fényképre kattintva elindítja a képnézegetőt, mely 72 db fotót tartalmaz. A kilépéshez kattintson a kép mellé.
Hanganyagok
Videók konferenciánkról
Matthew atya: A krisztusi szeretet szétáradt közöttünk!Matthew R. Mauriello atya már előre tekint: az Isteni Irgalmasság II. Világkongresszusát 2011 októberében Krakkóban rendezik. Az észak-amerikai lelkipásztor, a North American Congress on Mercy elnöke és koordinátora részt vett a Budai Ciszterci Szent Imre templomban május 1-én immár második alkalommal megrendezett "Bizalom az Irgalmas Istenben" nemzeti konferencián és találkozott a nemzetközi Isteni Irgalmasság kongresszusok koordinátoraival - köztük a magyar Csillag Péterrel és Csillag Évával, akik egész Európa koordinátorai. Hazánkban először tavaly április 18-án rendezték meg a konferenciát. Az idei mottó "A kicsik irgalomból irgalomra lelnek" (Bölcs 6,6) mondat volt.
Videók konferenciánkról
A www.katolikusok.hu oldalon megjelent két videó a konferenciánkról: Ákos atya: Magyarország is tüzet fogott ettől a nagyszerű mozgalomtólA konferencián idén is jelen volt Szent Faustyna ereklyéje, amelyet a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia Szent Mónika imaközössége gyalogos zarándoklattal vitt át a Szent Imre templomba. Az ereklye tavaly érkezett Krakkóból és azóta Budapesten, az Országos Onkológiai Intézet Irgalmas Jézus kápolnájában őrzik.
Immár második alkalommal rendezték meg az Isteni Irgalmasság ünnepéhez kapcsolódóan május elsején a Bizalom az irgalmas Istenben című országos konferenciát a Budai Ciszterci Szent Imre-templomban.
II. János Pál pápa életével, pápai szolgálatával és halálával új erővel hirdette meg az irgalmasság üzenetét. Ezt a hívást követve Christoph Schönborn bíboros kezdeményezésére világkongresszusok és konferenciák sorozata ünnepli és hirdeti Isten irgalmasságát. Az első világkongresszus színhelye Róma volt 2008. április 2. és 6. között. A II. világkongresszust 2011. április 27. és május 1. között rendezik meg Krakkóban. A két világkonferencia közötti időben kontinensenként és országonként rendeznek konferenciákat, hazánkban először 2009. április 18-án tartottak ilyet. Az idei konferencia mottója: „A kicsik irgalomból irgalomra lelnek” (Bölcs 6,6).
„Jelmondatunk: Bizalom az irgalmas Istenben. Istenben, aki a megtérő bűnösnek szívesen megbocsát. Az irgalom Istenében, aki szeretetével elénk siet, mint a tékozló fiú édesapja. Ezért rendületlenül bízzunk benne. Ez az első nagy és szent feladatunk – mondta megnyitójában Katona István püspök.
Erdő Péter bíboros előadásában kifejtette: gyakran hallani arról, hogy a világban tömeges méreteket ölt a közömbösség. Sokak szerint ennek oka az, hogy a keresztény életeszmény túlságosan igényes, hitünk erkölcsi követelményeit túlontúl nehéz megtartani. Ezért sokan feladják a reményt. A bűntől azonban lehetséges megszabadulni. A prímás rámutatott: Isten irgalmasságát nekünk is utánoznunk kell. Ha bennünket ér sérelem, nekünk is meg kell bocsátanunk. Nem azért kell megbocsátanunk, mert aki megsértett minket, az a bocsánatunkat kéri, hanem azért, mert Isten kívánja ezt tőlünk, ezt imádkozzuk minden nap a Miatyánkban, Krisztus tanítása szerint. Megbocsátani pedig azonnal kell. Ez a megbocsátás nem azonos a feledéssel, az érzelmi megbékéléssel, nem pszichológiai kategória. A bocsánat azt kívánja, hogy ne akarjuk megtorolni, megbosszulni a bennünket ért személyes sérelmet, hogy ne akarjunk rosszat az elkövetőnek, hanem a javát akarjuk. Erdő Péter hozzátette: a segítő szeretet is az Isteni Irgalmasság jele. A kereszténység ismeri az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit. Mindez tisztelet Isten előtt, Isten minden emberben ott élő képe előtt, egyben utánzása Isten nagyvonalú szeretetének. Mint az érsek rámutatott: Isten irgalmasságának csúcspontja ugyanis a keresztáldozat volt. (Erdő Péter teljes előadása és a konferenciát záró szentmisén mondott homíliája a Magyar Kurír Dokumentumok rovatában olvasható.)
Christoph Schönborn bíboros videóüzenetében többek között a nap szentjéről, Szent Józsefről szólt: „Szent József, Mária jegyese, aki igazi helyét az alázatosságban találja meg, a csöndben, Isten tervének szolgálatában.” Hozzátette: „József példáját követve, minden megpróbáltatáson keresztül is, bízzunk az Irgalmasságban! Legyen ez egy új álom az emberiség számára, ébresszen új képzelőerőt bennünk a szeretet találékonyságában, tegyen kreatívvá a járható utak megtalálásában és a sugallatokban, legyen világosság az úton lépegetve és felépítve az emberiséget a harmadik évezredben. Ezzel a kívánsággal idézem fel újra II. János Pál pápa Krakkóban elhangzott prófétikus szavait: az Isteni Irgalmasság valóban az egyetlen remény a világ számára!”
Quirin Ágnes, a józsefvárosi plébánia hitoktatója munkájáról tett tanúságot. Elmondta, hogy több mint tíz éve minden vasárnap délután hajléktalanok számára tartanak szentmisét. „Magam, mint családos ember a peremre szorult, mélyszegénységben élő családokért és mint hitoktató elsősorban a gyerekekért, fiatalokért igyekszem tenni. A peremre szorult családokkal való foglalkozás során azt látom, hogy milyen fontos az elvek összhangja. Az emberi személy istenképiségből adódó méltósága olyan sarkalatos pont, amelyhez mindenképpen ragaszkodom” – fejtette ki. „Tudjátok milyen öröm látni egy peremre szorult kisgyerek kiteljesedését, kivirágzását, pusztán attól, hogy elfogadom olyannak, amilyen, és a kis vadvirágot nem letaposom, hanem nemesíteni igyekszem, értékesnek tekintem? Sokszor el kellene mondanunk nekik, és nemcsak nekik, hanem a felnőtteknek is, hogy a teremtő Isten szeretete csodálatosnak, egyetlennek, megismételhetetlennek alkotott téged” – mesélte el a tanúságtevő. Quirin Ágnes rámutatott: „Amit teszünk, az egy csepp a tengerben, de ha ez a csepp hiányozna, akkor nem lenne teljes a tenger. Egy plébánia nem tud világméretű problémákat megoldani. De elkötelezett híveivel sokat tud segíteni a környezetében élő, sokféle szükséget szenvedőknek. Jézus nem azt fogja megkérdezni tőlünk, hogy milyen sokat tettünk, hanem hogy mennyi volt bennünk a szeretet.”
„Világéletemben gyáva ember voltam, nem szerettem verekedni, és amikor 5-6 éves koromban meghallottam, hogy aki papnak megy, annak nem kell katonának mennie, elhatároztam, hogy pap leszek – kezdte tanúságtételét Futó Károly. Beszélt arról, hogy amikor végül mégis azt mondta a plébánosának, hogy papnak megy, a plébános megkérte, hogy menjen be ajánlólevélért, de ő másfél évig mégse ment. Aztán egy temetés után letérdelt a templomban, ahol a pap azt mondta: ebből a fiúból pap lesz. Kifejtette: az oltáriszentség segítségével megpróbálta megvalósítani, hogy Jézus éljen a gondolataiban, szavaiban, viselkedésében. Nagy élmény volt a számára, amikor felfedezte, hogy az élő Jézus van a betűk mögött. Szerinte az emberek életében az egyik legnagyobb akadály, ha nem hisznek abban, hogy tényleg van feltámadás és örök élet. Mert ha hinnének, nem lennének kétségbeesve a betegségek vagy a halál közelsége miatt. Hozzátette: azt mondta Istennek, hogy bármit megengedhet, hogy történjen vele, csak üdvözítse őt. Persze reméli, hogy olyan nagyon nehéz feladatot nem ad neki, mert mint mondta, mindig „gyáva” volt.
Ki nagyobb az Isten országában? – tette fel az evangéliumból ismert kérdést Beer Miklós püspök atya a „Ki a kicsi? Irgalmasság egymás iránt" címmel tartott beszédének kezdetén. A Zebedeus fiúk kérdése, versengése nagyon jól jellemzi mai világunkat is. Minderre Jézustól kapjuk a kijózanító feleletet, példaként egy gyermeket állítva elénk: aki első akar lenni, legyen az utolsó, meg hogy az a legnagyobb, aki a többieknek szolgál. Aki nekünk ezt mondja, az a mindent teremtő Isten, aki Jézus Krisztusban eljött közénk. Eljött a legkiszolgáltatottabbak közé. Velük vállal ma is sorsközösséget. A Szentatya Caritas in veritate körlevelére hivatkozva a püspök kiemelte a szeretet fontosságát. „Az igazi nagy erő a szeretet hatalma, amely a megbocsátásban és az irgalomban ölthet testet. Bocsánatot kérni, nem gyöngeség, hanem erő. A megbocsátás ugyanígy. Aki le tud mondani előjogairól, abban él a krisztusi erő.”
Juliusz Janusz apostoli nuncius az Isteni Irgalmasság ünneplésének történetét idézte fel. Szent Fausztina nővér, az Isteni Irgalmasság apostola Łagiewnikiben élt és halt meg. Jézus azt parancsolta neki, hogy az Isteni Irgalmasság ünnepét húsvét utáni vasárnap tartsák meg. „Megkapó, hogy ez a tiszteleti forma, amelyet a Szentszék egészen 1978-ig tiltott, ilyen rövid idő alatt szó szerint kisugárzott az egész világra. Biztos, hogy az irgalmasság tiszteletének ezt az elterjedését főként az Irgalmasság nagy apostolának, Tiszteletreméltó Isten szolgája II. János Pál pápának köszönhetjük” – mondta a nuncius. (Juliusz Janusz teljes előadását itt olvashatják.)
Magyar Kurír